A tudomány sokat vitatkozik arról, hogy az üstökösöknek milyen szerepük van abban, hogy a Föld óceánjai kialakulhattak, és egyáltalán: van-e ebben szerepe. A kérdés most eldőlni látszik.
Számítógépes szimulációk szerint a Csurjumov-Geraszimenko üstökös nagyobb testekkel való heves összeütközés során keletkezett. Ilyen összeütközések a Naprendszer egy kései szakaszában is történhettek. Ez azt jelenti, hogy a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nem feltétlenül a Naprendszer korai, 4,5 milliárd évvel ezelőtti szakaszából származik, mint ahogyan azt eddig hitték.
Tavasszal még újraébredhet a Rosetta szonda leszállóegysége, de az eredmények eddig is fantasztikusak.
Három év után felébresztik a hibernáltságból a Rosetta űrszonda száz kilós robotját, a Philea-t, amely a a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön landol majd novemberben.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutató Rosetta-misszió szakembereinek talán sikerült megfejteniük az égitest felszínén látható "szélnyomok" rejtélyét. Nem szélnyomok azok.
